A dadogásról

Szerző: | júl 27, 2020 | 0 hozzászólás

Láttátok A király beszéde című filmet? Amennyiben a válaszotok igen, akkor nem valószínű, hogy sok újat tudok nektek mutatni. De azért megpróbálom. Ha a válaszotok nem, akkor nézzétek meg, mert nagyon jó film. Mindenesetre, ma a dadogásról fogok beszélni.

Lionel Logue: A hosszabb szünetek hasznosak. Komolyságot adnak a nagy alkalmakkor.
VI. György: Akkor én vagyok a legkomolyabb király, aki valaha élt.”

A dadogást talán nem feltétlenül mentális problémaként definiálnánk, hiszen az „csak” a beszéddel függ össze. Semmi rendkívüli nincs a dadogó emberekben, mondhatnánk, és nem is hazudnánk. Végül is valóban nem tűnik fel, hogy sok dadogó ember valójában fél a beszédtől. „Több okú, vagyis multikauzális jelenségről van szó. Vannak elméletek, amelyek szerint a probléma organikus okokra vezethető vissza, illetve vannak olyanok is, amelyek inkább a pszichés tényezőket helyezik előtérbe. Általánosságban annyit lehet kijelenteni, hogy jellemzően mindig van valamilyen hajlam, valamilyen organikus ok, amit aztán egy külső körülmény aktivál. Ilyen lehet például a stressz vagy kisgyerekkorban a környezet hatásai, mint a nagyon magas elvárásokat támasztó szülő vagy akár egy kistestvér születése miatti testvérféltékenység. Aktiválhatja a hajlamot az óvodába vagy iskolába kerülés is, továbbá működhet sok olyan rejtett ok is, amely nem is mindig azonosítható.

Klasszikus probléma, amikor a dadogás nem a gyerekben, hanem “a szülő fülében kezdődik”. Ez azt jelenti, hogy amikor a szülő elkezdi figyelni, hogy gyereke dadog-e, akkor egy idő után a gyerek is elkezdi figyelni saját magát. A megakadás elkezd benne tudatosodni, elkezd félni attól, hogy a beszédben el fog akadni. Mindez olyan beszédfélelemhez vezet, ami ördögi kört alakíthat ki.”[1]

A dadogás, annak ellenére, hogy nem tűnik komoly dolognak, igenis hatalmas negatív befolyással van azokra, akik ebben szenvednek. Említettem, hogy félelmet okoz. De nem is akármilyet! Ezen problémával küzdő emberek sokszor félnek bizonyos magán- vagy mássalhangzókat kiejteni, rettegnek a szociális szituációban elkövetett esetleges hibáktól. Gyerekként gyakran válnak csúfolódás célpontjává. Ezek az emberek gyakran totálisan izolálják magukat. Ezáltal szociális szorongás jön létre. Rosszabb esetben akár pánikbetegség is…

EZ IS ÉRDEKELHET:  Ne utálkozz, ne mérgelődj!

Tehát a dadogás nem egy elbagatellizálható dolog. hír, hogy kezelhető. A legeredményesebb az a módszer, melynek során tudatosan lassítják a beszéd tempóját, és eleinte rövid szavak és tőmondatok hibátlan ismétlését gyakoroltatják. Így csökkenthető a hangismétlések száma. A továbbiakban gyorsítják a beszédtempót, és a mondatok hosszát is növelik. A logopédus ügyel arra, hogy a páciens mentális állapota is rendben legyen, a lényeg, hogy ne féljen a beszédtől. Csökkenti a szorongást, ügyel, hogy finoman korrigálja az esetleges hibákat. A helyes légzéstechnika is elengedhetetlen a tökéletes beszédhez. A szakember ebben is segíti a dadogással küzdő embert.

Lionel Logue : Kérem, azt ne!
VI. György : Parancsol?
Lionel Logue : Szerintem füstöt belélegezni a tüdőbe halálos.
VI. György : Az orvosaim szerint megnyugtatja a … torkot.
Lionel Logue : Idióták.
VI. György : Mind lovagok.
Lionel Logue : Akkor hivatalosan is azok.”

Mielőtt még szakemberhez fordulnánk azért, mert a múltkor volt egy csúnya nyelvbotlásunk, érdemes megjegyezni, hogy nem minden dadogás egyforma. A hétköznapi dadogás, tehát az, amikor megbotlik a nyelvünk izgalmunkban, vagy a fáradtság miatt nehezen forog a nyelvünk, közel sem ugyanaz, mint a „valódi” dadogás.

EZ IS ÉRDEKELHET:  A remény hal meg utoljára...

A dadogás egy roppant kényelmetlen állapot. Ezért soha nem szabad gúnyt űzni ezen beszédhibából. Soha nem tudni, hogy mi áll a dadogás hátterében. Kérlek, legyetek megértőek, emberségesek és támogatók! Figyeljetek oda embertársaitokra, és segítsétek őket, úgy, ahogy tudjátok!


[1] https://www.hazipatika.com/betegsegek_a_z/dadogas/1170

0 hozzászólás

Egy hozzászólás elküldése

Az e-mail-címet nem tesszük közzé.