Egy reggeli szökés története

Szerző: | jan 19, 2021 | 0 hozzászólás

Nincs is annál izgalmasabb, amikor valahonnan meg kell szökni, mert annyira vágyunk egy másik helyre. Én is csináltam már, szerintem ti is, és a legjobb, hogy Karinától sem áll messze, amikor el kell szöknie otthonról. Sőt! Na de ebbe majd egy másik alkalommal belemegyünk.

A November nagyon rossz volt, mert egyáltalán nem láttam, és nagyon nehéz volt kibírni. De aztán jött a születésnapom, és egy csodás nappal ajándékozott meg, ami szerintem nem is nagyon lehetett volna szebb. Na jó, lehetett volna még fokozni, de mindent a maga idejében.

2 héttel azután, hogy ünnepeltünk, ismét jött egy lehetőség, hogy találkozzunk, ám az ünnepek, a család, és egyéb okok miatt, ez egyre inkább nehezen kivitelezhetővé vált. Mondhatni, hogy szinte lehetetlen volt, hogy ameddig nem Debrecenben tanul találkozzunk. Fuck Covid! De találtunk rá alkalmat. Egy péntek reggelt beszéltünk meg, amikor a szülei nem dolgoznak, vagy éppen éjszakásak, és nappal aludniuk kell. Kiváló lehetőség volt arra, hogy mindenféle ürüggyel el tudjon jönni otthonról. El is jött. De még milyen korán. Na de várj!

Őt ugye a környéken többen ismerik, így nagyon nehéz volt úgy megoldani a dolgokat, hogy ne ismerjék fel. Ezen már-már majdnem el is úszott az egész, amikor támadt egy roppan fantasztikus (és most nem magam akarom dícsérni) ötletem. Utazzon be a legközelebbi városba, ahonnan intézek neki taxit és máris jöhet abba a városba, ahol én lakom. Ahogy ezt az ötletet elmondtam neki, egyből felcsillant a szeme, örült, az én szívem pedig majd kiugrott a helyéről, hogy végre ismét tudunk majd találkozni ráadásul nem is keveset, mert korábban is jött az eredetileg tervezettnél. Másnap reggel én „városba megyek” ürüggyel elutaztam abba a városba, ahonnan a taxi indult. Senki sem vette észre, hogy én közben megjártam 2x 20 km-t. Nagyon izgalmas volt, ahogyan az is, hogy egy taxival jöttünk haza.

EZ IS ÉRDEKELHET:  Volt egyszer egy születésnapom

Útközben végig azon járt az eszem, hogy úristen milyen lesz ismét vele lenni, ráadásul kettesben, mert nálunk sem volt otthon senki. Egyre jobban izgultam emiatt. Amikor megérkeztünk, természetesen nem az volt az első dolgom, hogy letámadtam (na jó, nagy ölelés és csók, mert ember még nem kívánt annyira ajkat mint én az övét akkor), aztán neki álltam reggelit csinálni magunknak, és mivel tudom, hogy kávézik, így készítettem neki egy csodás Latte-t, amit azóta is nagyon emleget.

Amíg készült a reggeli, és a kávé, mindenféle dologról beszélgettünk, de nekem csak azon járt az eszem, hogy mikor bújhatok már mellé, mikor érezhetem keze simogatását és teste melegét. Nem kellett sokat várni, azonban ő úgy döntött, hogy kihasználja az állapotom, és egy kicsit el kezdte szívni a vérem. Az ágyat lefoglalta magának, nekem pedig jutott a gurulós szék. Rendben gondoltam magamban, legyen így. Igyekeztem nem úgy tenni, mint aki majd meghal azért, hogy bebújhasson a takaró alá, de ez nagyjából 10-12 másodpercig tartott amikor megfogtam a lábát és el kezdtem masszírozni. Gondoltam, ha már szorosan nem lehetek mellette, akkor igyekszem valahogy kellemesebbé varázsolni a perceket, amíg néztük a sorozatot. Persze, hogy csikis a lába, így ezt nem sokáig csinálhattam, így más módszert kellett kitalálnom arra, hogy kellemes perceket órákat szerezzek neki.

EZ IS ÉRDEKELHET:  A pillanat, amikor besétált

A széket hátrébb húztam, hogy mellette legyek, és el kezdtem simogatni a felső testét. Cirógattam a hasát, simogattam és egy idő után azt vettem észre, hogy a kezem igyekszik egyre lejjebb és lejjebb. A bőréhez nem igazán értem értem hozzá, de simogattam a két combját (majd megveszek azokért a combokért) és lassan de óvatosan a kezem a két combja közé tévedt. Nagyon óvatosan kezdtem el simogatni, óvatosan pici mozdulatokkal a nadrágján keresztül finom mozdulatokkal kényeztetni. Amikor észrevettem, hogy élvezei, mert a két lába egyre jobban szétnyílt, akkor éreztem, hogy élvezi a perceket. De tudtam jól, hogy ennek nem sok köze van a sorozathoz, sokkal inkább az kezemnek.

Azután hirtelen beinvitált az ágyba, maga mellé, a takaró alá. Azonban ekkor sem hagytam alább a cirógatást, hanem még intenzívebben folytattam, amit ő egy idő után viszonzott, hasonló stílusban ahogyan én. Mondanom sem kell, hogy percek alatt magával ragadott amit a kezével csinált. Csak annyit vettem észre, hogy egyre hevesebben veszem a levegőt, és el kezdtem zihálni. Egy idő után már nem bírtam tovább, és teljes mértékben rávetettem magam, azonban nem volt lehetőségünk sok mindenre. Tudván, hogy mennyire szeretem, amikor a szájával és a nyelvével kényeztet, úgy döntött az idő rövidsége miatt minél hamarabb, de megadja azt amire akkor abban a percben éppen vágytam. A teljes kielégülést! A részleteket remélem nem baj, hogy ha nem írom le, de azt el kell mondanom, hogy amikor ezt csinálja, akkor olyan érzés kerít hatalmába mintha a mennyországban lennék. Nem volt ez másképp akkor sem.

EZ IS ÉRDEKELHET:  Ismét besétált az életembe

Sajnos azonban ezután csak kevés időnk maradt arra, hogy megnyugodjunk, mert nem sokal később indulnia kellett a buszhoz, amit én nagyon sajnáltam, mert megint csak néhány óra adatott meg, hogy együtt legyünk. De legalább együtt voltunk és nekem ez volt a fontos.

Érezhettem illatás, láthattam mosolyát magam mellett érezhettem. Ha tudtam volna, hogy azután több mint egy hónapnak kell eltelnie, hogy ismét lássam, talán minden másképp alakult volna.

De egy dolgot megígérhetek: soha nem fogom elhagyni, soha nem feledem el, és mindig mellette leszek, amikor csak szeretné. Remélem, hogy hamarosan ismét megint láhatom, mert szeretnék vele ismét olyan kényelmes, pihentető együttalvást, amit eddig csak kétszer adott meg a sors, de sem előtte, sem azután nem volt részem olyan csodás alvásban, mint akkor vele!

Innen folytatjuk!

0 hozzászólás

Egy hozzászólás elküldése

Az e-mail-címet nem tesszük közzé.