Így csökkentsd a stresszt

Szerző: | aug 8, 2020 | 0 hozzászólás

Arra jöttem rá (nyilván mások is, csak én most ide leírom nektek), hogy a stressz egyik legfőbb, ha nem a legnagyobb forrása, az információhiány. Gondolj bele, hogy min szoktál általában stresszelni? Olyan dolgokon, amelyek még gyakorlatilag meg sem történtek? Ugye? Milyen érdekes, hogy azon idegeskedsz, ami még meg sem történt. Na de mégis miért van ez? Hogy tudsz azon idegeskedni, ami majd csak meg fog történni, ha egyáltalán meg fog.

Nem tudod a választ

Szoktál olyan kérdéseket feltenni magadnak, amelyek valahogy így kezdődnek?

  • Mi lesz, ha…?
  • Mi fog történni, ha…?
  • De mégis mi van akkor, ha…?
  • És ha…?

Tudod mi a közös ezekben a mondatokban? Igen, a “Ha”. Tudod, miből fakad ez a pici kis szócska? Félelemből. Félni pedig akkor szoktunk, amikor nem tudunk valamit. Ugye? Ha nem tudod, hogyan kezdj neki egy feladatnak a munkahelyeden. Ha nem tudod, miért sír már megint a gyerek. Ezek mind információhiányok. Mivel nem tudod, mit kell tenni, nem tudod, mi fog történni, ha teszel valamit. Jól csinálod meg a feladatot, amit a főnök adott? Ha megeteted megint, a gyereket nem fogja elrontani a gyomrát? Azért kezdesz el idegeskedni, mert nem tudod, mi fog történni. Egyszerűen nincs benne tapasztalatod. Viszont ez ellen csak úgy tudsz tenni, ha információt szerzel azzal a bizonyos dologgal kapcsolatban.

EZ IS ÉRDEKELHET:  Elfogysz... mindenhogy - Az anorexia

Kérdezz!

Információhoz jutni pedig csak kérdéssel lehet. Ha nem tudsz valamit, akkor azt általában úgy szokta az ember, hogy megkérdezi a másiktól, egy olyan embertől, akinek már van tapasztalata, tudása az adott témában. Kérdezni viszont tudni kell!

Mesélek egy történetet egy alkalmazottról, hívjuk Bencének. Bence egy nap a munkahelyén úgy döntött, hogy elmegy ebédelni. Meglátta az egyik kollégáját – nevezzük Zsuzsának – kifelé menet az irodából, és kedvességből megkérdezte tőle, hogy hozhat-e valamit visszafelé ebédről. Zsuzsa örült neki, mert ki ne örülne, ha jófejségből ilyet kérdeznek. Zsuzsa kért egy almát. Rendben – mondta Bence. Ebéd után meg is hozta Zsuzsának az almát, amit letett az asztalra. Amikor Zsuzsa meglátta, keserű lett az arca, mert ő habár almát kért, de egy kicsi zöld almát kapott. Zsuzsa utálja a zöld almát. Ő egy nagy piros Jonatán almát szeretett volna.

Van sejtésed arról, hol rontották el? Igen, pontosan. Bence nem kérdezett. Ha megkérdezte volna, hogy milyen almát szeretnél pontosan, kicsit-nagyot, zöldet, pirosat, vagy esetleg Goldent, akkor nem esett volna ebbe a hibába. Szerinted Bence mennyit gondolkodhatott azon, hogy vajon az alma, amit vett Zsuzsának az jó lesz-e? Valószínűleg nagyon sokat. Érezhette ő, hogy valami hiányzik a képletből, és stresszelt a visszaúton, hogy vajon ízleni fog-e neki. Szereti egyáltalán? Mi van ha igen? Mi van ha nem? Ugye itt vannak a fent említett kérdések.
Ha elegendő információnk van valamiről, amit éppen csinálunk, vagy majd a jövőben csinálni kell, akkor nagy mértékben tudjuk csökkenteni a stresszintünket!

EZ IS ÉRDEKELHET:  A remény hal meg utoljára...


Mindig kérdezz, mert csak így juthatsz a megfelelő információk birtokába!

0 hozzászólás

Egy hozzászólás elküldése

Az e-mail-címet nem tesszük közzé.