Mrs. Potato Head- Önbizalomhiány alert!

Szerző: | máj 15, 2020 | 0 hozzászólás

Ó, Mrs. Krumplifej, mondd meg, a szépségért tényleg meg kell szenvedni? –kérdezi Melanie Martinez, énekesnő a dalban megnevezett hölgytől. Ugyan nem mai zenéről van szó, nem is éppen „trendi” szám, de azért elég tanulságos, hiszen hajlamosak vagyunk nevetséges trendeket követni, miközben lehet, hogy nem is érezzük komfortosnak, sőt, kellemetlenül érezzük magunkat bizonyos ruhadarabokat, vagy sminket viselve. Arról nem is beszélve, hogy a trend, ami valakinek jól áll, lehet, hogy rajtunk borzalmasan mutat. Van egy mondás, hogy a divat elmúlik, a stílus örök, meg hogy legyünk hűek önmagunkhoz. Nos, nem véletlenül lettek kitalálva, hiszen sokunkkal megesett, hogy túlzásokba estünk, miközben másnak akartunk látszani, mint amik vagyunk, s így ahelyett, hogy szépek és elbűvölőek lettünk volna, visszatetszést keltettünk.

Személy szerint érdekesnek találom, hogy a női magazinok oldalai tele vannak olyan tanácsokkal, hogy hogyan fogadjuk el és szeressük meg önmagunkat, miközben kettőt lapozva már „pasizási tippek” találhatóak, aztán a 25. oldalon pedig közlik velünk, hogy kövérek vagyunk és fogyjunk le. Sok divatlapot ért már el az egészséges női test megtagadásával kapcsolatos botrány, miszerint csak vékony modellekkel reklámoznak bizonyos ruhadarabokat. Persze gyorsan intézkedtek, s plus size modelleket is beraktak, de… valahogy még így sem az igazi. A magazinokban szereplő hölgyek nem véletlenül szerepelnek magazinokban, hiszen lélegzetállítóan, szinte irreálisan gyönyörűek. De a természetes adottságaik mellett azért elég sok sminket visznek fel rájuk -feleslegesen- mindezek tetejébe pedig ott a photoshop és egyéb szerkesztő programok, melyek segítségével „tökéletes” nőket alkotnak. Igen, tökéletes, és nem pedig valós nőket.

EZ IS ÉRDEKELHET:  Gyerekfotók és a közösségi média

 A társadalmunk sajnos meglehetősen „külsőség-orientált”, tehát képesek vagyunk elsiklani bizonyos emberek belső értékei mellett, mert „olyan nagyon gyönyörű”, s így egyre több „áldozatot” kell meghoznunk, hogy mi is beilleszkedjünk. Képesek vagyunk egy egész órán át sminkelni, hogy jó benyomást keltsünk és megszerettessük magunkat. Felveszünk olyan ruhákat, melyekben borzalmasan érezzük magunkat, ennek ellenére csillogó bájvigyort erőltetünk az arcunkra, aztán mosolyogva, bólogatva hallgatunk. Ha egy kis túlsúlyunk van, már rohanunk is edzeni, vagy őrült diétákba kezdünk, mert egy kis tökéletlenséget sem engedhetünk meg magunknak. Az influencerek és celebek azt a benyomást keltik, hogy mennyire egyszerű szépnek és tökéletesnek maradni. Hozzájuk akarunk hasonlítani, mert ők a társadalom által elfogadott és tökéletesnek talált emberek. De valójában nekik is rengeteg munka van a szépség mögött, csak próbálják úgy feltüntetni, hogy teljesen természetes tökéletesre sminkelt arccal ébredni.

Visszatérve a dal klipjéhez, Mr. Potato Head fizeti a felesége plasztikai beavatkozásait, csak hogy az általa szépnek tartott női idolhoz hasonlítson az amúgy természetes szépséggel rendelkező társa. Elgondolkoztató, hogy ez a jelenség miért létezik egyáltalán, és mi is ezzel az egésszel a probléma? Vajon az a nagyobb baj, hogy a férj meg akarja változtatni a feleségét, vagy az, hogy a felesége ezt hagyja és boldogan belemegy a véget nem érő plasztikai műtétek sorozatába? S végül a férj miért csalja meg a feleségét egy olyan természetes szépségű hölggyel, mint amilyen egykor a felesége volt – mielőtt még teljesen „műnővé” vált?

EZ IS ÉRDEKELHET:  Zero Waste életmód- Így mentsd meg a Földet!

Szépség. Már egy ideje a szépségről és a tökéletességről beszélek. De tudjuk-e, hogy mi is a szépség egyáltalán? Nem. Nincs univerzális szépség. Lehet, hogy XY egy csodaszép nő YX számára, de lehet, hogy ZW kimondottan csúnyának látja. Ugyanez van a média által felkarolt személyekkel. Őket sem tartja mindenki szépnek, tökéletesnek. Azért, mert nem azok. Senki sem tökéletes és senki nem lehet mindenki által elismert szépség. Mindenkinek egyénileg preferált elképzelése van a szépségről, de a külső – jobb esetben – sosem fog annyit nyomni a latba, mint a belső értékek. Miért törjük hát mégis magunkat? Vajon miért érdekel minket, hogy mások mit gondolnak rólunk? Ez mind önbizalomhiánnyal, szorongással, megfelelési kényszerrel függ össze. De a társadalom nem táplálhatja az önbizalmunkat. Ezt magunknak kell létrehozni és fenntartani. Nekünk kell a saját démonaink felett győzelmet aratni, s csak és kizárólag önmagunknak kell megfelelni és senki másnak.

0 hozzászólás

Egy hozzászólás elküldése

Az e-mail-címet nem tesszük közzé.