Olyan fura vagy! Az autizmus

Szerző: | júl 13, 2020 | 0 hozzászólás

Ugye ti is ismeritek azt a csendes, visszahúzódó, kicsit fura gyereket, aki nem igazán tud feloldódni? Tudjátok, aki olyan „más”… Nem? Nem feltétlenül a művészsrácra gondolok, hanem arra a gyerekre, aki nem tud közösségben természetesen viselkedni. Még így sem rémlik? Akkor hadd meséljek róla!

Emberünket nevezzük Robinak. Robit egyáltalán nem érdeklik az emberek, vagy ha érdeklik is, nem igazán mutatja jelét. „Olyan kis visszahúzódó gyerek” szokták róla mondani. Gyerekként Robi mindent olyan nehezen tanult meg, „majd az óvodába megtanulja”, s ezzel Robi fejlődési problémái el is voltak intézve. De nem csak ez az egy különös dolog volt vele kapcsolatosan. A többi gyerek mászkált, felfedezett, egymást piszkálták. Robi ült csendben a szoba egy sarkában, s egy régi játékautó kerekét vizsgálta, mintha értené, mit csinál. „Ez a gyerek nagyon fura”, állapították meg többször is. Ettől persze nem lett előrébb senki…

Kamaszként az addig problémamentes gyerek teljesen kifordult önmagából. Gyakran szorongott, nem tudott beilleszkedni sehova. Nem voltak barátai, mert ő annyira más volt, nem igazán értett a szocializációhoz. Továbbra is az autók érdekelték, elkezdett hát modellezni. Az iskolában egyedül a fizika érdekelte, meg a matematika bizonyos részei. A többi tárgyból éppen csak nem bukott meg.

EZ IS ÉRDEKELHET:  Gyerekkor a különórák szorításában

Mondhatnánk, hogy Robi csak introvertált vagy kicsit awkward, de akkor hazudnánk. Robi autista! Enyhe autista, de akkor is az. Mennyi tévhit kering a mentális betegségekkel kapcsolatosan! Egy autista nem feltétlenül fogja folyatni a nyálát, miközben dadogva próbál ordibálni. Sajnos ilyen is van, de jegyezzük meg, ez a ritkább eset. A legtöbb autista észre sem veszi magán, hogy ő ebben szenved. Legtöbb esetben csak úgy gondolják, hogy ők egy kicsit mások, és ennyi.

Igazából nincsen olyan tünetsor, mely minden érintettre ráillene, hiszen egy borzasztó széles spektrumról beszélünk. Viszont a szülők, keresztszülők, nagyszülők figyelmébe ajánlom az alábbi tüneteket. Már egészen kisgyerekként is lehet őket észlelni, s ilyenkor mihamarabbi beavatkozásra van szükség:

            Tünetek:

  • Hiányzik a szemkontaktus, kerüli az emberi kapcsolatokat, érintéseket.
  • Hanghatásokra lehet túlérzékeny, vagy teljesen közönyös.
  • Veszélyérzete és a fájdalomérzete csökkent vagy hiányzik.
  • Nem érzékeli illetve nem észleli jól a testbeszédet, mimikát gesztusokat.
  • Szereti az állandóságot, a megszokott berögzült dolgokhoz ragaszkodik (pl. ugyan azon az úton való közlekedés az óvodáig). Ha a megszokott dolgokban, napirendben a legkisebb változás van, akkor arra ellenállással reagál.
  • Szerepjátékokra nem hajlandó, társakkal nem játszik.
  • Hosszasan nézi a tárgyak részleteit, például a játékautók kerekeit pörgeti.
  • Ugyanazon mozgásokat ismételgeti, előre-hátra hintázik
  • Arca kifejezéstelen, hangja monoton.[1]
EZ IS ÉRDEKELHET:  Kikészít a munkahelyi stressz!!

Megjegyzem, a fura nem baj. A fura… az egy csodálatosan különös dolog. Bár, ha a számokat nézzük, az autizmus egyáltalán nem is olyan fura, s nem is annyira ritka. Minden 68. ember autista! De a legtöbbjüknek olyan enyhe tünetei vannak, hogy nem is veszik észre! Nem győzöm elégszer hangsúlyozni, az autizmus nem azt jelenti, hogy baj van egy adott emberrel. Mindössze ő másképp működik. Olyan, mintha mindenkinek iPhone-ja lenne, s neki egy Android rendszeres telefonja lenne.

Nem azt állítom, hogy az autizmus könnyű, hogy egy autistával élni maga a megtestesült álom. Hiszen képesek egészen borzasztóan reagálni váratlan helyzetekre, hisztiznek, rohamuk lesz. Igen, most egy felnőtt ember megnyilvánulásait írtam le! Azt hiszem, a „normális” emberek képesek voltak alkalmazkodni ehhez az őrült világhoz. De ők nem. Annyira nagy baj lenne ez? Miért olyan hatalmas katasztrófa, ha valaki gyűlöli a váratlan helyzeteket, s lefagy? Miért kinevetendő és kigúnyolandó dolog az, hogy ha valaki szereti aprólékosan megvizsgálni a dolgok miértjét? Miért ilyen rohadtul ítélkező minden ember??!

Kedves olvasóim, azt például tudtátok-e, hogy Albert Einstein is autista volt? Illetve Asperger-szindrómás, ami az autizmus legenyhébb spektruma. Vagy hogy Susan Boyle is enyhén autista? Minden őrült zseni autista egy kicsit. Mert ahhoz, hogy őrülten zseniális lehessen valaki, ahhoz kell egy kis különcség.

EZ IS ÉRDEKELHET:  A remény hal meg utoljára...

Te ott, aki magadra ismertél, te, aki régóta gyanítod, hogy te nem vagy olyan, mint az átlag, ne feledd, nem veled, hanem a világgal van a probléma! Ne feledd el soha, hogy te is egy értékes ember vagy, nem számít mennyire vagy más! Nem számít, hogy nem illesz be sehova. Egyszer megtalálod azokat az embereket, akik elfogadnak és szeretnek, úgy, olyan különcként, amilyen vagy.

Ti, akik ismertek ilyen embereket, kérlek, segítsetek rajtuk, vagy ne bántsátok őket! Kérlek! Hadd ne kelljen még több álmatlan éjszakával, zavaros gondolatokkal küzdeniük! Tudjátok, egyáltalán nem szép az, hogy másokat megaláztok. Nektek csak egy vicc. Neki egy újabb kudarc. Legyetek emberségesek! Mindig. Köszönöm nektek!


[1] http://gyerm91.hu/autizmus/?gclid=CjwKCAjwjLD4BRAiEiwAg5NBFmXsgdfqd-LRQnjMPU1xXj6kMJ9HwlFbOzXkwLgyqDGiGUeLSxM_9RoCd9MQAvD_BwE

0 hozzászólás

Egy hozzászólás elküldése

Az e-mail-címet nem tesszük közzé.